Befogadás és történelmi traumák; kollektív és egyéni sorsok.

Hazai közgyűjteményeink egy része immár évek, évtizedek óta gyűjti a 300 éves múltra visszatekintő "duanis svábság" kultúra formáló és gazdaság gyarapító munkásságának tárgyi és szellemi dokumentumait. A nemzet-gazdagító tevékenység és a sokszínűség kultúrjavai és kialakult tradíciói mellett az utolsó, csaknem 8 évtized viszont egy újfajta, tragikus és megrázó, legjobb esetben i/migráció, kiűzetés-menekülés-megmaradás folyamataival írható le. Ennek történelmi traumáit megismertetni a jelen és a jövő generációjával a még élő szemtanúk, élet hitelesítő személyek és túlélők segítségével,- nagyon fontos misszió. Ezt teszi regionális, országos és nemzetközi hálózata révén a Janus Pannonius Múzeum szervezésében egy munkacsoport, amely a hazai és határon túli tudások egyesítésével mutatja be friss eredményeit, új szintű ismeret átadási módozatait. Mindehhez egy kiállítás is társul, amelyet a Goethe Intézet vándoroltat és mutat be a helyszínen.